Penészgombáknak nevezzük a gombák (fungi) rendszert alkotó, heterogén csoportját amelyek életmódjuknál fogva meghatározott ökológiai környezetben az emberre különleges jelentőséggel bírnak. Mivel a penészgombák a növényektől eltérően a lombozat segítségével a fényből nem tudnak energiát nyerni, ezért elpusztult szerves anyagok lebontására specializálódtak. A penészgombák így fontos szerepet játszanak a természetben, a rothadási folyamatokban. Általánosan ismert a penészgomba külső megjelenési formája. Mindenki ismeri a kenyéren, sajton, gyümölcsökön látható penészt. Pontosan ennek az általános ismeretnek a birtokában feltételezik sokan azt, hogy tudják, miről beszélnünk, amikor penészgombásodásról esik szó.
A tény az, hogy penészgomba képződés során 3 releváns "szakaszt" különböztethetünk meg (micélium, konídiumhordozó, spórák), azonban szabad szemmel nem látható mindegyik szakasz. Egy megfelelő táptalajra kerülő spórából először fonalszerű struktúra alakul ki, ez a micélium. Ez mikroszkopikus nagyságú, hosszú, vékony, sokszorosan elágazó gombafonalakból (hifák) áll, amelyek minden irányban tovaterjednek. A csúcsaikon nagy sebességgel továbbnövekednek a gombafonalak, ezért a penész gyorsan nagy felületeket átszőhet. Tulajdonképpen, a micélium maga a gomba.
Ez szabad szemmel nem mindig látható, és képes a megtámadott felületek legkisebb repedéseibe és pórusaiba is behatolni. A szaporodás többnyire ivartalan szaporodással, spórák útján történik. Ehhez a micélium fonalak egy kis idő után számos, a felületről függőleges irányban kiemelkedő gombafonalat hoznak létre. Ezek a konídiumhordozók. Ezek az egyes penészgomba típusoknál eltérő módon képződnek, és gyakran sűrűn elágazó gombafonalakból állnak, amelyek kis nagyítás mellett olyannak tűnnek, mint egy kisebb erdő.
Pigmentek beépülése következtében a gomba szaporodása a felületen már szabad szemmel is követhető. Ha a penészt a gyermekláncfűhöz hasonlítjuk, akkor a konídiumhordozók a hosszú virágkocsányok. A spórák illetve a konídiumok a csúcson ülnek, ahol a legkisebb légmozgásra is felkavarodnak, és a légáram magával sodorja őket ugyanúgy, mint a gyermekláncfű magvait. Ezek a légárammal felkavart spórák órákon át örvénylenek a levegőben, a belső terekben, aeroplanktonok formájában, és ha nagyobb mennyiségben fordulnak elő, akkor az ott lakók egészségét károsíthatják.
Nem talált választ a problémájára az ügyfeleink által gyakran feltett kérdések között?
Hívjon minket!
Szívesen nyújtunk Önnek további segítséget.
e-mail: info@sanosil.hu
Tel: +36-1-222-2711 v. +36-1-222-2710